A növények mozdulatlanok, ingerelhetetlenek, érzéketlenek. Nem igaz! Ezek téveszmék és az alábbiakban szeretnénk egy pár növényi mozgást felsorolni a sok számos közül, amelyek bizonyítják ingerlékenységüket, különböző mozgásformáikat.
Tropizmusok
Ide sorolandók azon növényi mozgások, amelyek összefüggést mutatnak az inger irányával, akár megegyező, akár ellentétes irányú is az.
Fototropizmus
A fény által kiváltott mozgás. A legjobb példa a mindenki által ismert napraforgó, amelynek virága a legerősebb fény felé fordul.
Geotropizmus
A nehézségi erő által kiváltott mozgás. A növények föld alatti része, a főgyökerek a földbe lefelé nőnek.
Tigmotropizmus
Érintésre bekövetkező mozgás. Legtöbbször a kapaszkodó részeken vehető észre. A kacsok végeznek ilyen mozgást, vagyis először keresőmozgást, majd ha találnak támasztékot, ráfonódnak és keresztülölelik, ily módon húzzák a növényt a támasztékhoz. Ez a reakcióidő napokig, hetekig tarthat, de akár fél perc alatt is bekövetkezhet.
Hidrotropizmus
Nedvesség hatására létrejövő mozgás. Leginkább a fiatal gyökereken észrevehető, hogy a nedves talajrétegek felé nőnek.
Kemotropizmus
Vegyi ingerek által kiváltott mozgások. Az élősködő növények az anyanövény nedveit érzékelve találják meg a számukra oly fontos tápláló anyagokat.
Nasztiák
Ezeket a mozgásokat nem az inger vagy annak hiánya, hanem a szerv felépítése határozza meg.
Termonasztia
Hő hatására bekövetkező mozgás. A tulipán pár fokos hőingadozást is jelez. Például, ha meleg szobába visszük kinyílik, míg hideg szobában összecsukódik. Ennek magyarázata, hogy hűvösebb hőmérsékleten a sziromlevél alsó oldala növekszik meg, míg magasabb hőmérsékleten a felső rész teszi ugyanezt.
Fotonasztia
Fényintenzitásra reagáló mozgás. Tündérrózsák, kaktuszok viráglevelei általában erősebb megvilágításra nyílnak ki, vagy mint a mécsvirág éjjel nyílik.
Szeizmonasztia
Érintésre, ütésre, rázásra előidéződő mozgások. A sóskaborbolya porzószálának belső oldalát megérinti egy rovar, az hirtelen begörbül. A mimóza levele hőre és érintésre is érzékeny, és ez végigfut az egész növényen is. Ezek a reakciók a másodperc tört része alatt zajlanak le.
Ezeket az érzé(kelé)seket átélő növények láttán is kijelenthetjük, amit R. H. Francé botanikus írt:
„Egyenesen a növény élő mivoltát tagadjuk azzal, hogy elvitatjuk tőle az érzést, az élet olyannyira jellemző tulajdonságát.”
